Hamburg2

azt hiszem, kijelenthetem, hogy sikerült teljesen kihasználni a maradék hétvégét a holnapi első 'munkanapom' előtt. ahhoz képest, hogy tegnap csak sétálni indultam egyet délután a városba, ma reggel fél9re értem haza.

a tegnap délutánt Lilitával, a litván lánnyal töltöttem nagyrészt, sétálgattunk a városban, feltöltöttük a német telefonunkat, felmértük a német ruhakínálatot, és én még garnélás szendvicset is ettem. :) estére nagy nehezen elkeveredtünk vendégségbe egy magyar lányhoz, aki együtt dolgozik egy neurolaborban Alex-szel, az amerikai fiúval. vicces volt, a klasszikus pizza-gintonic-bacardicola menühöz még Alex-féle banánkenyér is társult desszertként, ráadásul Ilonával egész este jobbnál jobb régi magyar slágereket (edda, republic, ámokfutók, baby sisters, emberek, etc.) hallgatunk, külföldi barátaink nem kis örömére. :) egészen megható volt, főleg hogy Ilona 7 éve kint él, és állítása szerint a szülein kívül mással azóta nem nagyon beszélt magyarul.

mivel itt is az a szokás, hogy éjfél előtt partihelyre nem megyünk, így nekünk is csak 12-kor sikerült felkerekednünk. természetesen megint a Reeperbahnba mentünk, egy Thomas Read nevű Irish Pub-ba, ahol a bejáratnál érthetetlen okokból be kellett mutatni a személyinket. az enyémet ráadásul elég gyanakodva nézegette egy határozottan sztereotip német tiszt, de mikor felhívtam a figyelmét arra, hogy magyarul van, mert Magyarországról vagyok, elvigyorodott, mondván hogy az nem baj, akkor ne aggódjak... maga a bár jó volt, belépő ellenében klasszikus kisüveges säure apfel-schnapss. a felső szinten élő zene ment, alul viszont techno..... vagy house, vagy valami olyasmi.... és mint kiderült, ez volt az úticélunk. ez egy-két óráig vicces volt, ezután még egy ideig a körülöttünk 'táncoló' furcsa németek is viccesek voltak, de a harmadik óra után már a dj kezdett el táncolni,és az idegeinken, hogy ilyen frappánsan fogalmazzak. csak hogy néhány visszatérő mondatát idézzem: 'ladies, get on the dancefloor! everybody common! jump!jump!jump! next comes a special remix just for you! the dj is on fire!!' pontosan ugyanezek a szavak azért tizedszerre már kevésbé lelkesítőek, főleg ha a zene sem az, legyen bár mindegyik egy 'new special remix just for us'....

ennek ellenére kitartottunk hajnali 5-ig, azzal a határozott céllal, hogy kimegyünk a vasárnap reggeli fischmarkt-ra. ez végül csak kettőnknek sikerült az ötből. :) de mindenképpen megérte, Alex vett nekem még egy Krabbenbrötchent (rákos zsömle). sőt, ezután még kávéztunk is a kikötő egy csendesebb részén üldögélve, és néztük az Elbát, miközben az USA és Európa közötti különbségeket tárgyaltuk.:) csak hogy a fő dolgokat említsem, eleve nem szoktak késsel-villával enni, vagy csak ritkán, és olyankor is bal kézben fogják a kést, jobb kézben a villát, és teljesen őrültségnek tartja, hogy mi fordítva tesszük mindezt. :)) hasonló súlyú kontraszt volt a kávézókban üldögélés, mint európai szokás, kontra aktív kikapcsolódás (sport?...), mint amerikai szokás...:) még egy példa, hogy míg mi általában gyrost eszünk buliból hazafelémenet hajnalban, addig ők mcdonalds-ot, amit egyébként nálunk tradicionálisan csak részegen szabad enni. :) mondanom sem kell, hogy az ilyen fontos különbségekből még elég sok van, így eshetett, hogy fél 9-re értem csak haza reggel. :)

ma pedig délután ébredtem, és nagyrészt főztünk (najó, főztek nekem), illetve hűtőt takarítottunk Klemens-szel. konkrétan kicseréltük a régit egy újra, egy élmény volt. :) ezen kívül pedig amiért megérte ma felkelni: felvitt a tetőre. először azt hittem, hogy csak egy teljesen átlagos tetőremenésről van szó, de ilyenben még soha nem volt részem, pedig sok tetőre felmentem már - konkrétan a padláson állva elővett egy létrát, majd elmozdított egy tetőelemet, és kimásztunk a 4 emeletes ház konkrét lapos tetejére. nehéz leírni az érzést:) de ez egy különleges tető. nem túl kicsi, nem túl nagy, nem túl magas, de nem is alacsony...és híven a lakás stílusához, számomra a tökéletes minimal art megtestesítője, bár ilyen kontextusban ez a kifejezés valószínűleg nem létezik. de mégis, a fejem felett ott van a tökéletes tető sörrel vagy borral való üldögéléshez. ez azért nagy dolog. :)

holnap pedig, azaz ma 6kor kelek, és fél8ra bent kell lennem a kórházban. izgi.

a mai nap is dél után indult, mivel a tegnap este elég jól sikerült. igazság szerint ennek ellenére már rég a városban kéne lennem, de sikerült megint egy olyan reggelit összedobni, hogy azóta mozdulni sem tudok, nemhogy átöltözni és elindulni.

a tapasztalatom azt mutatja, hogy a németeknél a nap legfontosabb étkezése a reggeli, ami egy szép és egészséges dolog, de még át kell magam programozni azt hiszem, mert egyelőre eléggé kiütött ez a bőség reggel mindkétszer. ma Klemens nevű lakótársammal és a barátnőjével ettünk a balkonon, verőfényes napsütésben. a menü pedig valami egészen egyedi massza volt(tejbegríz?...), túróval, joghurttal, és rengeteg gyümölccsel (áfonya, kiwi, nektarin), plusz persze brötchen, kávé, orangensaft, szóval a klasszikusok. :) ha ez így megy tovább, hamarosan gurulni fogok.

főleg, hogy a tegnap esti vacsora is elég kiadós volt. Danielával és Thomas-val egy KartoffelKeller (KrumpliPince) nevű helyre ültünk be, ami olyanannyra krumplipince volt, hogy semmi mást nem lehetett kapni, és még a pincérek is krumpliszsákban szolgálták fel a mindenféle fajtájú krumplikat.

mivel bérletem nem volt, úgy döntöttem, hogy elsétálok a parton a Dómig, és ez egy nagyon jó döntés volt, mert baromi jó hangulata van az egész kikötőnek, nagyon tetszik. elvileg ma este is odamegyünk vmiféle Hafenparty-ra, fényekkel, meg tűzijátékkal és hasonlókkal.

a Domfest maga egy nagy búcsú volt, óriáskerékkel, hintákkal, sörrel, és mézeskalácsszivekkel. a kiscsoportunk bővült pár emberrel, megjött Lilita Litvániából, aki valamiért meggyanúsított azzal, hogy tudok oroszul. :) aranyos babaarcú lány, csak valamiért még nagyon koncentrál, ha beszélnie kell, de ez biztos jobb lesz majd. vele leszek egy klinikán. megismertem továbbá Alexet Bostonból, amit egy ideig nem hittem el, mert magas és szőke. de mivel nem tud németül, és mindenre azt mondja, hogy 'thats cool', valószínűleg tényleg amcsi. plusz csatlakozott még egy Micha nevű hatodéves szervezősrác, baromijófej, és két évet tanult Szegeden:) plusz az első icipici ember, akit láttam itt, Lara - de ő is nagyon aranyos. szóval így 5-6-osban felültünk vmi óriáshintára, százezer méter magas volt, és pont akkor tűzijátékoztak, amikor mi fent voltunk, nagyon megható volt. :) jó kis Domfest volt.:)

ezután pedig közösen átmentünk a Reeperbahn negyedbe. itt be kell vallanom, mint ahogy tegnap nekik is bevallottam, hogy én valamiért meg volt győződve róla, hogy a Reeperbahn egyfajta városnéző Répavasút. fogalmam sincs, miért gondoltam ezt, de eléggé nagyot tévedtem. :))

a Reeperbahn Hamburg piroslámpás negyede, mint kiderült, tele szexshopokkokkal, sztriptízbárokkal, olcsó klubbokkal éés prostituáltakkal na meg transzvesztitákkal, praktikusabb esetben transzvesztita prostituáltakkal. a dolog szépségét az adta, hogy Alexék voltak szívesek felhívni a figyelmemet arra, miről ismerszik meg egy prostituált hölgy.... tudnivaló, hogy ezek a lányok mindig övtáskát viselnek, és általában farmerben + pulóverben álldogálnak. nos, mondanom sem kell, hogy mit viseltem aznap este. :) innentől kezdve igyekeztem az övtáskámat inkább a vállamon vinni..... volt egy utca egyébként, ahova nőknek tilos bemenniük, ez azóta is érdekel, de állítólag szimplán egy kirakatsor van ott, kivéve persze, hogy a kirakat mögött meztelen nők üldögélnek.

hasonlított kicsit az egész negyed a soho-ra, nagy volt a nyüzsgés. aminek külön örültem, hogy Micha elvitt minket arra a helyre, ahol a Beatles híres lett. :') meg is ittunk ott ennek örömére egy Astrát (hamburgi spéci sör). ezután pedig átmentünk a lepukkant helyekre, egy külön utca van erre, teli olyan helyekkel, amik annyira lepukkantak, hogy még dohányozni is lehet bennük. :) egy ilyen helyen elfogyasztottunk kapásból 3 shot-ot, elég furcsák voltak...:)) 1 mexikaner (paradicsomlé+alkohol) 2 saureapfel (savanyú alma) 3 strawberry (borzasztóédes eperszirup+alkohol) .... nice. :) így feloldódva bejártunk pár táncolós klubbot, minden stílust egymásután. az utolsó klubban történt az a vicces eset, hogy egy falnál álldogáló fiú felmérve az esélyeit, odajött és csak annyit mondott, hogy 'du bist die schönste hier', majd angolosan távozott. amiben a hírérték csak annyi, hogy ilyen mondatok után az emberek általában megpróbálnak felszedni, de ő úgy tűnt, hogy csak feltétlenül közölni szeretné ezt, ami szinte meghatott. :)) mondjuk lehet, hogy a mellettem álló két méteres Alex térítette el az egyéb megmozdulásoktól. :)

mindenesetre határozottan mozgalmas volt a tegnap éjjel, ahhoz képest főleg, hogy azt hittem, csak megiszunk egy sört a Domfesten. :)

már nagyjából meggyógyultam amúgy. most pedig, hogy lassan megemésztettem a reggelit, lassan a városba is elindulok, elvileg Alex már vár. végre süt a nap! :)

mivel most épp időm is van, többetek kérésére úgy határoztam, most is írok valami blogfélét:P igyekszem a svájci bloghoz képest némileg kevesebbet koncentrálni az orvosi témákra.

egyelőre túl sok minden nem történt, de azért megpróbálom érdekesen leírni a semmit. ;)

tegnap hajnali 4kor útnak indultunk kocsival, bécsben sikeresen felreppentem, kellemes 60-as északnémet társaságban. nagyon nosztalgikus volt, mert életem legelső repülésének úticélja is hamburg volt, ráadásul a szüleim ugyanolyan körültekintő körülményességgel raktak fel a gépre, mintha minimum 7 évvel ezelőtt lettünk volna megint, és nem repültem volna még soha, nemhogy 6-7x. továbbá el lettem látva mindenféle hasznos tanácsokkal, úgymint 'németországban is vannak ám zsebtolvajok', és 'ne egy helyen tartsd a pénzed', és 'tarts ám rendet magad körül'. :) a szülői gondoskodással ilyenformán felvértezve magabiztosan léptem a fedélzetre, és örömmel konstatáltam, hogy csak úgy, mint eddig kivétel nélkül minden alkalommal, a szárny mellé szól a jegyem. nem értem, hogy csinálják, de tényleg, valahogy be lehet regisztrálva a rendszerükben, hogy Ms. Noram Soos-nak ott a helye.

a hamburgi reptéren két nálam is magasabb szőke német lány várt, Heike és Judith. mindketten öleléssel fogadtak, és mindenáron vinni akarták a csomagjaimat. végül a kabátomat odaadtam nekik. :) elkísértek a lakásig, és nagyon kedvesek voltak végig.

a lakás Eimsbüttelben van, az U2 Christuskirche megállónál, a cím pedig Vereinstrasse 80 - ha valaki meg akarna látogatni :) egy régi bérház emeletén van, jó kis német retró WG. :) klasszikus fiúlakás-hangulata van, minimal art-berendezéssel. minden szobában van külön TV (kivéve persze a lányszobát), ágy, súlyzók, fekvenyomó pad, emellé ruhák, nagy cipők és könyvek a padlón....nagyjából ennyi. :) függöny csak a lányszoba és a zuhanyzórészleg ablakán.:) nincs külön fürdőszoba, egy bádog zuhanyfülke van, nagyon egyedi, függönnyel van leválasztva a folyosóról, nekem nagyon bejön, kényelmes. a wc-ben van egy mosdókagyló, plusz egy raktári fémállvány, azon van mindenkinek egy polca. menő. :) a konyha is retró és minimál, de ma kicsit rendet raktam benne, és így főleg teljesen kellemes és praktikus, csak a függöny hiányzik az ablakról, és a virág az asztal közepéről:)) majd lehet, hogy intézkedem, csak hogy érezzék a törődést. :))

a szobám viszonylag kicsi, matrac az ágyam, de van asztal, szekrény, ikealámpák, függöny, szőnyeg, tükör és internet - egyszóval tökéletes. :)

csak hogy a lakótársaimról is írjak: 3 szép szál északnémet legénnyel van dolgom, nagyon szimpatikus, értelmes, jóravaló fiatalemberek. :) és meglepően magasak, sőt, itt egyelőre mindenki magas, úgyhogy határozottan otthon érzem magam. két mérnök van, ők egyelőre elég keveset voltak itthon, érthetetlen okokból bejárkálnak az egyetemükre, szép is az efféle lelkesedés. :) azt állítják, hogy náluk vannak ilyenkor ZH-k, és arra kell tanulniuk. kész szerencse, hogy ilyen lakótársaim akadtak, mondtam is nekik, hogy majd tanulhatunk együtt. :) a harmadik fiú szakács, és pár hónapja végzett, augusztusban itthon van, utána meg kb. világkörüli útra indul (többek között hawaiira, tökjó). a tegnapi napot főleg vele töltöttem, elmentünk egy bevásárlókörútra a helyi kisboltokba, és egy nagyjából 7 fogásos reggelit rittyentett nekem végül, lazaccal, rákkal, rántottával, ananásszal, áfonyával, dán sajttal, zöldségekkel, nutellával, és latte macchiato-val. határozottan jó volt. :)

tegnap estére elvileg az volt a program, hogy iszunk, és megnézzük hamburgot, de 7 órakor sikeresen bealudtam, tekintve, hogy még mindig beteg vagyok, és ráadásul repülés előtt lefoglalt a bepakolás egészen a hajnali 4es indulásig. este 11kor ugyan felébredtem tegnap, akkor iszogattunk egy-két órát, de végül nélkülem engedtem el őket, mondván, hogy majd inkább néhány nap múlva csatlakoznék. egyébként hoztam nekik egy laposüvegnyi pálinkát a sajátunkból, és határozottan sikert aratott, már alig van belőle, pedig én nem is ittam, csak rajnai bort. :)

ma pedig délig aludtam, és egész nap itthon ültem, ami egészen megdöbbentő tőlem. azon gondolkodtam, hogy ha többet lennék beteg, lehet hogy egészen nyugalmas, normális, hétköznapi életet élhetnék. de már dolgozom azon, hogy felépüljek, csak az a baj, hogy itt nagyon hideg van, 20 fok körül, és eléggé fúj a szél egyelőre. a fiúk meg valamiért folyton szellőztetnek. de remélhetőleg a két nap nyugalom és alvás azért segíteni fog. továbbá pokrócban és sálban mászkálok a lakásban is.

a ma esti programom egyelőre rendez-vous a párizsi ismerőseimmel, Danielával és Thomas-val, utána pedig valamiféle Domfest, fogalmam sincs mi az, Heike írta, hogy 9re legyek ott, kíváncsian várom. a dolog szépségét az adja, hogy bár vettem elképesztően sok pénzért bérletet (68 euro kedvezményes diákáron.....), az csak aug1-től érvényes..... és semmi kedvem pár megállóért újabb 6eurós napijegyet venni, főleg hogy a szakácsfiú határozottan bliccelésre biztatott, így határozottan ez a terv. kívánjatok szerencsét. hamarosan jelentkezem. :)